„Árajánlatot kérek egy 700 vagonos hűtőházra” vagy „40000 tonnás hűtőt szeretnék, legyen, szíves tájékoztatni a működtetéshez szükséges munkaerőről és az üzemcsarnok méreteiről.”
Először is leszögezném, hogy tervezés nélkül nem lehetséges a költségek előzetes kalkulációja. A kivitelezési ajánlatkérések ilyen szintű megnyilvánulása a projektet az első pillanattól a komolytalanság bélyegével látják el. Ezer kérdés merülhet fel mind a tervező, mind a kivitelező részéről. Milyen méret, milyen technológia, terek megoszlása, szociális blokk, áruforgás, hűtési igény, stb… Persze a tervezés pénzbe kerül, de remélhetőleg nem a tervezési költségektől fog egy több tízmilliós vagy még nagyobb beruházási igényű projekt függeni.
A tervezési fázis megkezdéséhez az alábbi adatokkal kell készülnie a beruházónak, aki – vélhetően – szakembere az adott beruházási területnek, tehát a legtöbb kérdésre tud válaszolni, a tervezéshez vázlatokkal és adatokkal készül.

A hűtőkomplexum tervezését a következő szakterületekkel együttesen célszerű előzetesen egyeztetni (ez függ attól, hogy csak tárolás, vagy feldolgozás is lenne):

• Élelmiszer technológus szakember (segít a hűtőház és élelmiszeripari technológia kidolgozásában, valamint elrendezési vázlatokat ad a tervezőknek)
• Hűtéstechnológiában jártas épületgépész és építész-tervező szakember (elkészíti az elképzelések alapján a terveket, amelyeket a kivitelezőknek át lehet adni)
• Hűtéstechnológiai tervező mérnök (hűtőgépészet méretezése, specifikáció kidolgozása az építész rajzok és technológiai rajzok alapján)
• - Energetikus szakember (energia fogyasztás és megtakarítási pontok a fenti szakterületek adatai alapján)

A hűtés szempontjából általában számos kérdés vetődik fel, amelyet érdemes már a tervezési fázisban tisztázni, mielőtt kivitelező cégekhez fordul a beruházó ajánlatkérési szándékkal.

• terek és kiszolgáló terek mérete és elrendezése, figyelembe véve a léghűtők igényeit (rakatok felett legyen hely a hűtésnek)
• kívánt hőfok (tárolási és esetleges lehűtési hőmérséklet)
• kívánt tárolási technológia
• betárolt áruféleség jellemzői
• tárolandó árumennyiség
• áruforgás (napi áruforgás)
• potenciális hőveszteségek
• betárolási hőmérséklet
• lehűtési hőmérséklet
• lehűtési időtartam
• hűtőtéri nyílászárók típusa (nyílóajtó, tolóajtó, szekcionált kapu, gyorskapu, stb)
• stb..

Ezen adatokat a fenti szakterületekkel egyeztetve a beruházók már konkrét elképzelésekkel kereshetik meg a kivitelező cégeket. Lehetőség van olyan megoldásra is, hogy a kivitelezést végző cég a fenti szakterületeket összegyűjtve megtervezteti a hűtőház komplex kiviteli tervét. Természetesen ennek mindenkor költsége lesz, de ez a tervezési költség elkerülhetetlen egy megközelítő vagy pontos beruházási költségigény kalkulációjához.

Gasztronómiai sokkoló:
Éttermi konyhák által használható sokkoló berendezések, amelyek kis kapacitásukkal a napi gyorslehűtési vagy sokkolási feladatoknak megfelelnek. Kifejezetten éttermi konyhák számára javasolt a használatuk, kompakt méretük és kis teljesítményük gazdaságossá teszi a használatukat. Jellemzően készételek vagy félkész termékek sokkolására használhatóak. A sokkolást követően az áru a háttérhűtő kamrákban tárolható a felhasználásig. Kapacitásuk jellemzően 10 kg – 50 kg.

Kocsis vagy tálcás sokkoló:
Nagyobb kapacitású élelmiszer előállító vagy feldolgozó üzemek jellemző berendezése. Kapacitása az egy regálos betárolástól a több regálos nagy teljesítményű gyorslehűtőig vagy sokkolóig terjedhet. A jellemző kapacitás az egy regálon betárolt áru 50-100 kg lehet, az összkapacitás pedig a regálok számának függvényében változhat. Gazdaságossági szempontból érdemesebb a betároló kapacitásnak megfelelő számú regált lehűteni egyszerre, így a túlzott hűtőteljesítmény szükségessége elkerülhető. A betárolt regálok hűtése jellemzően oldairányból történik, így megfelelő a termékek egyöntetű és egyidejű lehűtése.

Speciális kivitelű sokkoló berendezés amikor a felhasználó csak tálcákon tárol be, ez átmenetet képez a gasztronómiai és kocsis sokkolók között. A kocsis sokkolók kapacitása óránként néhány 100 kg, míg napi szinten néhány ezer kg lehűtésére ad lehetőséget. A ki- és betárolás történhet külön ajtón, így sokkoló alagút jellegű működtetést teszünk lehetővé, ahol az áruforgás egy irányban valósul meg. Nagyon jól testre szabható készülékek, a beruházási költségek a kocsis- vagy regálos sokkolók esetén minimalizálva vannak, hiszen ez esetben nincs szükség szállítószalagra vagy spirálrendszerre.

Spirálsokkoló:
Gyártósoron készített élelmiszeripari termékek sokkoló berendezése. Erre a célra épített kamraszerkezeten belül a termékek spirális úton vertikális irányban haladva kerülnek lehűtésre. A hűtés oldalirányból történik. A betárolásra jellemzően gyártószalagról az alsó ponton kerül sor, míg a lehűtés végén a spirálról egy csúzdán távoznak a lehűtött termékek. Csak darabos termékek hűtésére alkalmas. Kapacitása elérheti az óránkénti több ezer kg-ot is. Jellemzően magas ráfordítási igényű berendezés, amely tényleges nagyipari élelmiszer előállításra és annak sokkolására lett kifejlesztve.

Szalagos sokkoló:
Gyártósoron készített élelmiszeripari termékek sokkoló berendezése. A termékek horizontális úton egy szalagon haladnak keresztül a sokkoló alagúton, a szalag sebessége a lehűtési igény függvényében változik.
Jellemző használati területek: zöldségfeldolgozás, darabos húsáru hűtése (pl. húsgolyók), pékáru, stb. Fő jellemzője a nagy alapterületi helyigény és a magas beruházási költség.

Hasznosítási területek:
Élelmiszeripar:
A sokkolásos technológia az élelmiszeripar egyik legdinamikusabban fejlődő területe napjainkban. A sokkolás segítségével az előállított termék gyorsan lehűthető, állásidő nélkül továbbszállítható és emellett a termék megőrzi az eredeti kedvező tulajdonságait. A sokkolás használható akár készresütött termékek lehűtésére is, ezzel az előre gondolkodó élelmiszeripari üzemek időben felkészülhetnek a munkacsúcsokra (pl: ünnepek). A kelesztés megszakításos eljárás szintén lehetővé teszi a munkacsúcsokra történő felkészülést. Az így tárolt élelmiszerek, pékipari félkész termékek éppen a megfelelő időben kerülhetnek felhasználásra.
Gépipar:
Nem csak élelmiszeriparban használnak sokkoló és lehűtő kamrákat, hanem a gépiparban is, tesztelési célokra. Tesztkamrák segítségével könnyedén és gyorsan lehet szimulálni, hogy a betárolt anyag, vagy berendezés hogyan viselkedik a –30/–40 Cº-os környezetben.

Így néhány százalékkal csökken az éjszakai energia fogyasztás. Az igazi átütő sikert azonban a nyitott hűtőregálok utólagos átalakítása jelenti, melynek során a nyitott kiszolgáló hűtőregálokat üvegajtóval szerelik fel. Korábbi téves marketing elgondolások azt feltételezték, hogy a vásárló az üvegajtó mögül nem veszi ki a terméket.
Ez a megállapítás megdőlni látszik, hiszen az összes nagyobb élelmiszer áruház már megkezdte a nyitott hűtők átalakítását üvegajtós kivitelűvé. Ezzel tartósan is 60% fölötti energia megtakarítás érhető el, amely nem ritka esetben havi szinten több millió Forintos megtakarítási összegben realizálódik!
Célszerű tehát egy megtérülési kalkulációt készíteni, melynek során a realizálódó energia megtakarítás kézzel foghatóvá válik. Azt a hozzáadott tényezőt már csak a margóra jegyzem meg, hogy az üvegajtók nagyszerű és látványos reklámfelületet képeznek. Egy kis fantáziával és némi befektetéssel komplex reklámkampányoknak biztosítnak felületet az üvegajtók. Az áttetsző reklám üvegmatricák ára egyáltalán nem magas, tessék kihasználni!

Mélyhűtő szigetek: A mélyhűtő szigeteknél a helyzet hasonló. A legtöbb gyártó PUR habból készült éjszakai takarót biztosít a hűtőhöz, amelyek használatával az éjszakai üzemmódban némi költség csökkentés érhető el. Az igazi megoldás azonban a nyitott hűtőszigetek utólagos üveg fedlapos kialakítása. Ez általában műanyag profilos toló üvegtetők használatával lehet megoldani. A megtakarítás itt is jelentős.

Kiszolgáló hűtővitrinek és csemegepultok: Már a beruházás szintjén is érdemes olyan típust választani, amelyek az eladótér felől is zárhatók. Ennek használatával nap közben érhetünk el energia megtakarítást. A műszak végén a tárolt áru minden esetben kerüljön le az alsó hűtött tárolóba, vagy a háttérhűtő kamrába, mert a kieső időben nem gazdaságos a nagy üvegfelületet hűteni.

Kereskedelmi hűtőbútorok terheltsége: Mindig figyeljünk arra, hogy a kiszolgáló pultoknak soha ne kelljen a betárolt árut lehűteni, csak hőn tartani! Ezek a berendezések nem lehűtésre lettek kifejlesztve. Tipikus példa, amikor a nyári hűségben a kólás hűtőt telerakják 25-28 C°-os áruval, amivel a hűtő csak szenved, a kompresszor teljes kapacitással zabálja az energiát, hosszú órákig. Képzeljük el, amikor 6-8 ilyen hűtő folyamatos üzemben kénytelen így működni. Az eredmény: csillagászati áramszámla, néhány éven belül selejtezhető hűtőberendezés.

A megoldás? Vagy a hűtött áruszállítás, vagy a háttérhűtőként használt italhűtő kamra, amely szezonon kívül más hűtési – rakodási funkciókat is elláthat. Ahogy én látom, az üdítőital gyártóknak eszük ágában sincs előhűtött terméket szállítani. Így marad a helyi előhűtés. Ez természetesen minden más hűtést igénylő termékre igaz. A tejtermékek eladótéri hűtőberendezései nem ritkán +14/+16 C°-os termékekkel találkoznak (…) a betároláskor. Ezt viszont vissza kell hűteniük a beállított +5 c°-os hőmérsékletre, amely szintén óriási energia pazarlás. Mi lehet a megoldás? A szállítást végző cégektől csak és kizárólag az előírt hőmérsékletű árut szabad átvenni.

Ha az áru több fokkal fel van melegedve, az áru átvételét meg kell tagadni. Így hosszú távon a beszállítók is rákényszerülnek a hőmérsékleti előírások betartására. Ha a szállítás a saját háttérhűtőnkbe történik, akkor nekünk kell biztosítani, hogy az eladótérbe csak a megfelelő hőmérsékletű áru kerülhessen ki.

Elavult megoldásnak számít, amikor költségcsökkentés címén EPS hab szigetelést tesznek az oldalfalakra és a mennyezetre, majd azt Dryvit hálóval borítják és csempézik. Ennek beruházási költsége magasabb mint a PUR panelekből épülő hűtőtárolóké és a szigetelésük sem megfelelő, hiszen 20-30 cm vastagon kellene az EPS habot fektetni ahhoz, hogy a PUR panelekével megegyező szigetelőképességet kapjunk. Lehet számolni.

A megfelelő szigetelés mellett nagyon fontos, hogy pontosan záródó ajtókat használjunk, amelyek kiemelős zsanérzattal rendelkeznek, így az ajtó zárt állapotban beül az ajtónyílásba, az ajtógumik tömítik a réseket.
Nem megfelelő ajtó választása esetén előbb utóbb szembesülünk a párakicsapódás vagy a jegesedés jelenségével, amely az energiaveszteség jó indikátora.

Az ajtó megfelelő használata során jelentős energiát tudunk megtakarítani megfelelő odafigyeléssel. Hűtőajtót csak a nagyon szükséges ideig tarsunk nyitva. Nem megfelelő az a használati mód, amely során az ajtó huzamosabb ideig tárva nyitva áll, hiszen a hűtött környezetből eaggregátevegő, az újrahűtéshez akár egy óra is szükséges lehet! Ez minden ajtónyitáskor jelentős többletterhelést ad a hűtőgépészetnek, ami plusz energia fogyasztással jár.

Jelentős energiát takaríthatunk meg éves szinten, ha az ajtónyílásokba PVC szalagfüggönyt is teszünk, ezáltal a nyitott ajtó esetén nem jelentkezik akkora hőveszteség. Ezzel az ajtó nyitvatartási idejét tudjuk megnövelni.  További hasznos dolog lehet, ha ajtókapcsoló segítségével leállítjuk az elpárologtató ventillátorokat amíg az árurendezés zajlik.

A normál hűtőkamrák esetén a legtöbb esetben elhagyható a padlószigetelés (okai általában a beruházási költségcsökkentés, erős padlóterhelési igény, vagy a higiénia). Azonban a padozat szigetelés használatával jelentős működési energiát tudunk a későbbiek során megtakarítani. A megtakarítás akár a 30%-ot is elérheti a felhasznált elektromos energiát tekintve.

Éjszakai betárolás

Huzamosabb ideig tartó, nagyobb mennyiségben érkező áruk betárolását érdemes az éjszakai órákra időzíteni. Az éjszaki órák során a külső hőmérséklet is hűvösebb, valamint az elektromos energia fogyasztás is kevesebbe kerül. Rendszeres éjszakai betárolás időzítés esetén éves szinten nagymértékű megtakarítást érhetünk el.

Csoportaggregát vagy csoportkompresszoros hűtés

Megfelelő nagyságú hűtőteljesítmény igény felmerülésekor javasolt csoportaggregátos hűtés kialakításán gondolkodni, hiszen annak működtetése jóval gazdaságosabb, mint az egyedi aggregátos (minden hűtőtérnek saját hűtőaggregát) megoldás.

Mik a csoportaggregátos hűtés előnyei?A csoportaggregát esetén az indulási áramfelvétel kisebb (késleltetett kompresszor indítás), így az elektromos hálózatot kevésbé terheli. A csoportaggregát egyszerre több helyiség hűtését látja el, a hűtési igényeknek megfelelően. Kompresszor meghibásodás esetén a többi kompresszor tovább biztosítja a hűtést. A legfőbb energiatakarékossági jellemzője azonban az, hogy csak a szükséges számú kompresszor működik egy időben, azaz a felvett energia mértéke minimalizálva van. A csoportaggregátos hűtés esetén – a teljesítményből adódóan – nagyszerűen és gazdaságosan használható a hőcserélővel megoldott technológiai melegvíz előállítási lehetőség.

Légfüggöny alkalmazása

Nagyobb méretű hűtőházak, hűtőkamrák illetve nagyobb ajtónyílások esetén gazdaságos lehet a légfüggöny alkalmazása, amennyiben azt a ki- betárolás forgalma vagy az ajtók nyitva tartási ideje indokolja. Ezáltal a kívülre felszerelt légfüggöny a hűtőkamra hideg levegőjét nem engedi rögtön távozni, így energia takarítható meg. A légfüggöny ajtónyitás kapcsolóval van ellátva, tehát csak nyitott ajtó esetén lép működésbe. A légfüggöny nem csak hűtési energiát takarít meg, hanem nem engedi a repülő rovarokat a kamrába bejutni, ami a hűtőkamra higiéniáját javítja.

Néhány hasznos tanács a jó borhűtő  kiválasztásához:
A borhűtőkben a palackok természetesen fektetve helyezhetőek el. Néhány esetben szükség lehet arra, hogy egy-egy palack állítva, vagy döntött állapotban kerüljön bemutatásra. A tartós tárolás azonban csak a fektetett állapotban javasolt.  Azon típusok, amelyekben csak állítva helyezhetőek el a palackok, nem megfelelőek.

A jó borhűtő illeszkedik a környezetébe. A megfelelő kialakítású és tematikájú borhűtő az ízléses tárolást teszi lehetővé. A kisebb borhűtők esetén a gyártók standard méretű és kialakítású modelljeiből választhatunk. Ha a méret lehetővé teszi, akkor célszerű egyedi kialakítású borhűtőt gyártatni.

Ekkor tudunk választani famintás, rozsdamentes, vagy egyéb speciális kivitelű készülékek közül. Megfelelően rugalmas gyártó esetén a polcok és azok kialakítása, valamint a belső berendezés is tetszőlegesen változtatható.

Elhelyezés:
A különálló borhűtők elhelyezése olyan helyre történjen, amely a direkt napfénytől, illetve a túl magas és túl alacsony hőmérséklettől védett. Ezzel nem csak a palackok minőségét óvjuk, de biztosítjuk a lehető legoptimálisabb energia fogyasztást is. Fokozottan igaz ez az üvegajtós borhűtők esetén, ahol a nem megfelelő elhelyezés következtében a direkt napfény ronthatja a tárolt borok minőségét, valamint az energia fogyasztás is megemelkedik.

Oldalfalak merevsége:
Számos standard borhűtőnél előfordul az a gyakori hiba, hogy a polcokon elhelyezett nagy mennyiségű palack a súly következtében az oldalfalakat kifelé feszíti. Ez az ún. hordósodás jelensége. Mivel nem hordót, hanem borhűtőt szeretnénk, így vásárláskor bizonyosodjuk meg az egyes polcok terhelhetősége mellett a borhűtő összes polcának teljes terhelhetőségéről.

Jellemzően érintett készülékek a vékony lemezből és műanyag belsővel rendelkező típusok. Könnyen észrevehető a nem megfelelő lemezanyag használata, hiszen a borhűtő oldalfala kézi erővel könnyedén mozgatható. Másik árulkodó tényező lehet, a hullámosodó lemezanyag az oldalfalakon. Az ilyen hűtő polcaitól ne várjunk el nagy teherbírást.

Javaslom az olyan borhűtő beszerzését, amely kívül-belül acéllemezből készült. E polcainak a teherbírása is nagyobb lesz, bátrabban terhelhetjük anélkül, hogy az oldalfalak hordósodnának vagy leszakadnának a polcok.

Nagyobb méretű terem borhűtők:
Mindenképpen a megfelelő szigeteléssel készítsük elő a terem borhűtők falazatát. A nagy szigeteletlen felületen ugyanis rengeteg hőveszteség jelentkezik, ezáltal a hűtőberendezés folyamatos üzeme miatt a villanyszámlánk is megugrik. Javaslom a 40 vagy 60 mm vastagságú PUR panelekkel történő szigetelést.

A terem borhűtők berendezései általában már önálló párásítási funkcióval rendelkeznek, amely a parafa dugók részére biztosítja a száradás mentes – pincékhez nagyon hasonló – páratartalmat. Ezen berendezések aggregát egységei többnyire különtelepíthetőek, de létezik oldalfali blokk kivitel is. A belső berendezés rugalmasan kialakítható, hiszen itt már egy belsőépítésznek is elég tere van az elképzelések megvalósításához.

Javasolt a rusztikus anyagok használata, kezdve a régi égetett téglától az ódon fa regálokig bezárólag. Egy ízléses gyűjtemény bemutatása így mindig örömmel vegyes csodálattal tölti el a szemlélőket.

Regisztrálás:
Egy profi borgyűjtő mindig a megfelelő regisztert használja a tárolt palackok azonosítására. Bármilyen hűtőt választunk, a borregiszter mindig álljon rendelkezésre, hogy áttekinthetően és mindig a megfelelő helyen tároljuk palackjainkat.

Tárolási hőmérséklet:
Néhány borfajta optimális tárolási hőmérséklete:

Bordói 17°- 18°C
Burgundi 15°- 16°C
Könnyű vörösbor 10°- 14°C
Pezsgő és testes fehér 10°- 12°C
Rozé és száraz fehér 8°- 10°C
Édes fehér 7°- 9°