A hűtőterek mindegyike 100% teljesítmény tartalékkal rendelkezik, így hiba esetén automatikusan készenlétben áll egy független hűtőkör, így teljes mértékben kizárható a beállított hőfoktól való eltérés. A beüzemelt hűtőgépészetek automatikus átállással üzemelnek, így biztosítva az egyenletes kopást. Hibajel esetén azonnali SMS értesítést küld a rendszer, valamint a tartalék hűtőkör aktív üzemmódba kapcsol. A hűtőkamrák hőmérséklete és páratartalma független aktív eszközökkel távfelügyeleten keresztül monitorozható.

Az Izotóp Intézet Kft. radioaktív izotópok és egyéb termékek kutatásával, fejlesztésével, gyártásával foglalkozik, melyeket széles körben alkalmaznak, főként az egészségügy, a kutatás és az ipar területén. Az Országos Atomenergia Bizottság által 1959-ben alapított, később a Magyar Tudományos Akadémiához került Izotóp Intézet 1964-ben kezdett el radioaktív izotópokat gyártani. Az azóta eltelt időben Magyarország legfontosabb radioizotóp alkalmazásokkal kapcsolatos kutató, fejlesztő és gyártó központjává vált. 1993-tól az anyaintézményből a radiogyógyszer, immunoassay, molekuláris biológia és sugártechnika szakmai ágak mint Izotóp Intézet Kft. működnek tovább. Környezettudatos vállalkozásként megkülönböztetett figyelmet fordítanak a környezet biztonságára.

Fentiek alapján megtisztelő kihívás volt számunkra, hogy az Intézet által támasztott magas követelményeknek minden szempontból megfeleljünk.

Végre valami tényleg történik a jobb sorsra érdemes Váci1 projekttel. A Vörösmarty téren valóban Budapest legszebb áruháza várja várná a vásárlókat, igaz, egyelőre bérlő/üzlet nem igazán van, így a nyitás is csúszik. A külső üzletek esetében szerencsére nem kell már várni, így szerdától már betérhetünk a szűkebb régió első Hard Rock Cafe Budapest étterembe is.

A jobb sorsra érdemes Váci1 projekt ugyan nem áll jól, de azért van némi haladás. A pletykák szerint a folyamatos csúszások után (szeptemberi/novemberi nyitás) talán a jövő év elején valóban megnyitja kapuit a műemlék áruház. A gond állítólag az volt, hogy nem akadtak igazán prémium bérlők, akik voltak, azok sokkal inkább a középkategóriát képviselték. A „bajra” állítólag menet közben az Orco is rájött, így a bérlői mix felülvizsgálata mellett döntött. A 10 szintes, 11 000 négyzetméternyi bérbe adható terület már elég régen készen van, jó néhány rendezvényt tartottak benne. Az empirikus tapasztalataink alapján tényleg nagyon ott vanlesz, ha végre valóban átadják.

A kívülről is megközelíthető üzletek esetében szerencsére nem kell várni a nyitással, így szerdától már nekünk is van Hard Rock Cafe-nk. Az étterem és szórakozóhely négy szinten mintegy 1100 négyzetméteren terül el, van itt minden: 220 ülőhely – az első emeleten 160 fő, míg a legfelső, a városra kilátást biztosító teraszon további 60 fő- , shop, bár és egy színpad is. A bejárat pont a Váci utca és a Vörösmarty tér sarkán van, ott ahol egykor a Mozart-os édességbolt. A tágabb régióban Prágában, Bukarestben és Krakkóban – a hazai üzletet lengyel franchise partner nyitja – van egysége az amerikai láncnak, így mi még Bécset is megelőzzük.

A Hard Rock Cafe első üzlete 1971-ben Londonban debütált, a ma már a szemioli indiánok befolyása alatt vállalkozás 53 országban van jelen 173 egységgel. Nem mindegyik kávézó, a márkanév alatt ugyanis szálloda és kaszinólánc is létezik, sőt van egy tematikus vidámpark is. A közös, hogy mindegyik egyfajta rockmúzeum nemzetközi és helyi relikviákkal. Az első neves darab egyébként Eric Clapton gitárja volt 1979-ben, aki egyébként igen kedvelte a londoni éttermet.

Na, de nézzük mi is lesz nálunk a falakon? Többek között kézzel írott Madonna levél, Michael Jackson platina Thriller albuma, különböző ruhadarabok, olyan előadóművészektől, mint a Rolling Stones-os Keith Richards vagy éppen Christina Aguilera, valamint Red Hot Chili Peppers koncert poszter.

A tervekért és a kivitelezésért egyébként a DVM Group felelt, akinek a nevéhez több luxus nagyberuházás (új Andrássy úti Nespresso, Zoób Kati-féle Attitude üzlet az Alleeban) is fűződik. Ennek köszönhetőek a különleges megoldások, így például a lenti képen látható művészeti alkotás is.

Forrás:  http://burzsuj.blog.hu

A fentiekhez annyit fűzünk hozzá, hogy a Hard Rock Café Budapest háttérhűtő kamrái természetesen cégünk kivitelezésében készültek.

“Nézd már, megint van jégverem” – mutatott rá a feltűnő üzletre egy idősebb hölgy novemberben. A kirakatban látható jégtömbök azonban nem igaziak. Ellentétben azokkal, amelyek a bárban vannak. Belül a falakat körbe jégtömbök borítják, ha a berendezésből letörnek egy darabot, vizet használnak pillanatragasztónak. A takarítást előbb jégtömbök tologatásával végzik és csak azután jön a seprű és a porszívó, a dekorációt láncfűrész és vasaló váltogatott használatával alakítják ki.

Egész évben mínuszok

November elején nyílt meg az országban önmagát elsőként hirdető Jégbár, amelynek falában hét tonna jég van, és további hat a díszítésként szolgáló szobrokban. Az elmúlt egy hónapban nagyrészt külföldiek látogatták, a teremben 15-20 ember fér el. Ők állhatnak, illetve a textíliával borított jégtömbökön vagy a jégkanapén ücsöröghetnek. Hiába az állandó mínusz 10 fok körüli hőmérséklet, három hónap alatt elpárolog a berendezés, ezért évente többször cserélni kell.

A Lánchíd oroszlánjának kicsinyített mása, jégből készült hídpillér, emberalak jégbe faragva - ha nem lennének az egyértelmű magyar motívumok és a szponzor-vodkára utaló sok díszítőelem, mintha egy lappföldi gyerekkönyv elevenedne meg: inni csak jégből készült pohárból lehet, jégpultra támaszkodva vagy jégülőkén ülve. Az alkotásokat M. Tóth Zoltán jégszobrász készíti hűtött kispesti műhelyében. Ő a szakmájában világbajnok, annak érdekében pedig, hogy a szobrok felülete szép fényes legyen, vasalót használ.

Könnyen megfagyhat a lé

Bár a tulajdonos többször is hangsúlyozza, hogy ez inkább egy galéria, semmint egy kocsma, a kereskedelmi jelleg nyilvánvaló: a betérők rendre fogyasztanak valamit (egy koktél ára eleve benne van a napközben 2100, este 3000 forintos belépőben), amit ha nem alkoholos, érdemes egyszerre felhajtani, a bent lévő mínuszokban ugyanis könnyen megfagyhat a lé vagy a beleszórt gyümölcs.

“Itt nem lehet vizezni az alkoholt” – tréfálkozik a víz fagyáspontjával a pultban álló férfi, és a ”bio-mosogatás” trükkjét is megmutatja: minden egyes használt jégpoharat – amelyet a jégszobrász egyenként alakít ki esztergagéppel – lendületesen dob a kukába. Szombatonként táncolnak is a vendégek, és a vendéglátó ipari jelleget erősíti a hangszórókból szóló diszkórepertoár is, többek között Katy Perry és Lady Gaga dalai szólnak.

Belépés előtt a vendég termóból készült kapucnis pancsót kap, “az alaszkai és szibériai turisták nem kértek pluszkabátot, a panamaiak pedig itt láttak először jégtömböket” – erősíti meg az éghajlatokkal összefüggő kliséket a bár vezetője, Klima Dénes. A itallapon Globális felmelegedés, Eszkimó csókja, Jéghegylakó vagy Jegesmedve lehelete fantázianevű koktélok találhatók, a pultos ruhája belülről fűtött.

Idővel majd kiderül, hogy a magyar közönséget mennyire fogja bevonzani a hűtött szórakozóhely, mindenesetre nehéz elképzelni, hogy valaki hetente visszatérő törzsvendégként támassza a pultot. És mivel hasonló bár akad a világ több pontján is, a tulajdonos a kiállított jégszobrokkal igyekszik hangsúlyozni a helyi jelleget, ami felkeltheti a turisták érdeklődését, de a helyiekét nem feltétlenül. Mint mondja, az elmúlt hónapban 2400 látogató fordult meg náluk, ami reményei szerint csak nőni fog, különösen ahogy emelkedik a hőmérséklet.

Noha a kabátunk fölé húzott termópancsó valamennyire kényelmessé teszi a bent töltött időt, de a plusz 5 fokos decemberi utca azért megkönnyebbülés.

Forrás: origo.hu
http://www.origo.hu/kultura/20111206-jegbar-m-toth-zsolt-jegszobraival.html

Jégbár kontakt, infók, bejelentkezés: www.icebar.hu

A fenti cikkben leírt jégbár természetesen a Hűtőépítő Kft kivitelezésében készült!

Annak meghatározásában, hogy melyik hűtési technológia a legmegfelelőbb egy adott létesítményhez, több paraméter is szerepet játszik. Legfontosabb a tárolás időtartama, kívánt hőmérséklet, ki- betárolás sűrűsége, terek mérete és elhelyezkedése, s nem utolsó sorban az áru maga. Rövid ill. középtávú – egyes termékféleségeknél akár több hónapos – tárolásnál, ill. folyamatos árumozgás esetén a hagyományos direkt elpárologtatású vagy indirekt hűtési rendszer kialakítása a megfelelő.

A hűtött tárolás legfontosabb, de koránt sem egyetlen paramétere a tárolási hőmérséklet. Legalább ilyen fontos az áru minőségének szempontjából a tárolás módja ill. a tároló helyiség levegőjének páratartalma.

A relatív páratartalom az atmoszférában lévő aktuális nedvesség mennyiségének aránya a teljes telítettséghez képest. A hidegebb levegő kevesebb vízmennyiséget képes magában hordozni.  Ha a levegő páratartalma eléri a 100%-os értéket, ködképződés, kicsapódás, más néven kondenzálódás jelentkezik. A levegő az elpárologtató lemezei között áthaladva jelentősen lehűl, relatív pártartalma megnövekszik, s a teljes telítettséget meghaladva a nedvesség kicsapódik a hideg felületen.

A növények szüretelés, betakarítás után is tovább lélegeznek, pórusaikon keresztül nedvesség távozik, ha azt környezete képes felvenni. Ez az eltávozó nedvesség kompenzálja azt a vízveszteséget, ami a hűtőtestek bordázatán kondenzál ki, majd távozik a lefolyórendszerbe. Gyakorlatilag minden egyes lefolyóba távozó liter vízzel egy-egy kilogrammnyi áru értékétől búcsúzunk el. Ha azonban a tárolóban lévő levegő relatív páratartalmát már a betárolás előtt felemeljük a megfelelő szintre , a kipárolgás jelentősen lecsökkenthető, így a veszteségek is sokkal alacsonyabbak lesznek. A dehidratáció ilyen mérvű lecsökkentése ugyanakkor a növény eltarthatóságának meghosszabbodását – sok esetben megkétszereződését – is eredményezi.

Párásítás alkalmazásakor, fagyáspont közeli tárolás esetén fokozottan ügyelni kell arra, hogy jelentős ködképződés ne forduljon elő, mert az áru felületén kikondenzálva, a víz egyrészt táptalajt biztosít a baktériumoknak, másrészt onnan később elpárologva helyi, felületi fagyást okozhat, ami a növény rostjait tönkre teszi, elindítva ezzel egy romlási folyamatot. Ezért fontos, hogy a relatív páratartalom szabályozása pontos és megbízható legyen.

Ha lehetőség van rá, célszerű már betároláskor a rekesz sorok között akkora szabad helyet hagyni, hogy a levegő szabadon át tudjon járni, át tudjon forogni az egész termen. Ez egyrészről biztosítja a belül elhelyezkedő áru megfelelően alacsony hőmérsékletét, illetve megakadályozza a növények által termelt, az érési folyamatokban szerepet játszó etilén koncentrálódását. A táblázatban megtalálható az egyes növények etilén termelési ill. érzékenységi szintjére vonatkozó információ is.

Etilén szűréskor a modern berendezésekben katalizációs folyamat megy végbe. Titanium dioxid bevonattal ellátott és UV fénnyel megvilágított szűrőn keresztülhaladva a levegőben lévő etilén gáz más ártalmatlan szénhidrogénné és vízzé alakul, ill. az UV fény megöli a levegőben lévő kórokozókat, gombákat. Bár miután a folyamat során melléktermék nem marad vissza, karbantartást nem igényel, a fenntartási költsége rendkívül alacsony, mégis a technológia magas ára miatt általában olyan esetben célszerű az alkalmazásán gondolkodni, ahol nagy értékű, leginkább déli gyümölcs vagy virág tárolása történik.

Általánosságban elmondható, hogy egy szűréssel alacsonyan tartott etilénszint mellett az érzékeny növények, virágok 30-50%-kal hosszabb ideig megőrzik frissességüket, ill. kitolható az érési, elvirágzási folyamat.

Hogy versenyképességünket megőrizzük, egyre fontosabb az új hatékony technológiák alkalmazása, amiben erre szakosodott cégek sora áll rendelkezésre, de semmi sem helyettesítheti vagy pótolhatja a megfelelően óvatos kezelést, hiszen az áru alapvető épségét ez határozza meg.

A gazdaságossági szempontok azt követelik meg, hogy az üzem lehetőség szerint központi helyre kell, hogy kerüljön a nyersanyag-előállítás, a beszerzés, a munkaerő, valamint nem utolsó sorban a piac területi elhelyezkedését tekintve.

A hűtőházak területkijelölésének ezért alapvető gazdaságossági szempontja az, hogy a feldolgozandó nyersanyag beszállításának és a fogyasztókörzet ellátásának együttes szállítási távolságai a lehető legrövidebbek legyenek.

Fő létesítmények

Ide tartozik az előkészítő, termelő-feldolgozó üzemrész és a hozzájuk kapcsolódó raktárak, vagy a fő tevékenységet végző hűtők, hűtőtárolók, fagyasztók.

A hűtőipari üzemek jelentős részénél a termelés az egész év folyamán folyamatos, bár eltérő mértékű. A növényi termékekkel dolgozó üzemeknél jelentősebb „szezonalitás” jelentkezik. A húsfeldolgozással és a baromfival is foglalkozó üzemek termelése egyenletesebb. Ez azonban az építészeti kialakítást csak kis mértékben befolyásolja. A kiszolgálóegységeket: az öltözőt, a feldolgozót a csúcsra kell méretezni.

Az üzemi épületek egy része előre gyártott vasbeton vagy vasszerkezettel, pillérvázzal épül. A pillérállás leggyakrabban 6×12 m vagy 12×12 m. A hűtőiparban gyakori mód a paneles építési mód. A csarnok jellegű üzemi épületrészek (feldolgozók) 5-6 m tiszta belmagassággal készülnek, míg a hűtőtárolók a 8-12 m belmagasságot is elérhetik. Az egységes vázszerkezetnek különösen a nagy alapterületű, ún. tömbösített, földszintes üzem esetében van jelentősége – ilyen a legtöbb modern hűtőház –, mert az építkezést egyszerűsíti és gyorsítja. A könnyűszerkezetes építési mód a hűtőházaknál, az új létesítményeknél csaknem egyeduralkodó. Ezeknél a korrózió elleni védelem és a higiéniai előírásoknak megfelelő kialakítás ma már megfelelő.

A padlóburkolatokkal szemben a szennyező hatásokon kívül az erős dinamikus igénybevételekre való megfelelőség követelménye is fennáll, ezért nagy szilárdságú lapburkolat (keramit) vagy összefüggő csiszolt (acélforgácsos) betonfelület szükséges. A nagy szilárdságú beton adalékanyaga is kemény anyagú, kopásálló kell, hogy legyen.

A fagyos ( – 15 -40 oC alatti hőmérsékletű) tárolóknál és a fagyasztóknál ill. sokkolóknál különleges kialakítás és talajfagyás elleni védelem valamint talajfűtés is szükséges. Mindezen követelményeknek megfelelő padlóburkolatot aljzatbetonra műgyanta anyagú – akár utólagos – érdesített bevonattal is lehet készíteni, nem csekély költséggel. A hűtőházaknál a külső vázszerkezet is elterjedt, belső panel szigeteléssel (ún. doboz szigetelés).

Ezzel a párazárás, tömörség és szigetelés is hőhídmentesen megoldható. A falakra a higiéniai előírások érvényesek, főleg a feldolgozók esetében (világos, mosható falburkolat, tisztítható nyílászárók). A hűtőtárolóknál a poliurethan habosítással készített, mindkét oldalon sík vagy trapéz profilú fémlemezzel burkolt panelek elterjedtek. Ezek gyorsan szerelhetők, megfelelő szilárdságúak. Sokféle gyártmányú, típusú, vastagságú panel van nálunk is forgalomban.

A hűtőiparban az üzemi épületben a technológiai feldolgozás nagyobb, összefüggő, egy légterű helységek elrendezésének alapelve az, hogy a technológiai feldolgozóvonalak lehetőség szerint egyenes vonalúak, kereszteződésmentesek és rövidek legyenek, a személyközlekedés minimális, az áruszállítás optimális mértékű legyen. A hűtőházakat külföldön is és nálunk is általában oince nélküli megoldással készítik, a csővezetékeket a csarnok terében, kívül, az árnyékoló tető alatt vagy a tetőtérben vezetik rendeltetési helyükre.

Technológiai hűtőházak

A technológiai hűtőházak gyorsan romló élelmiszert előállító vagy feldolgozó üzemhez kapcsolódnak, pl. vágóhidak, húsfeldolgozó üzemek, baromfi-feldolgozók, tejüzemek, konzervgyárak, sörgyárak stb. Ezekben a hűtőházakban megvannak a termelés technológiájához és folyamatossághoz szükséges feltételek, gépsorok és ezek mellett a hűtés, pl. vágóhídi előhűtők a frissen vágott meleg húsok lehűtésére, a vágóhídi húshűtő friss marhahús érlelése céljára, vagy a konzervgyári hűtőházak feldolgozásra kerülő nyersanyagainak és félkész termékeinek átmeneti tárolása céljaira stb.

A technológiai hűtőházak sok esetben a gyártási folyamatokhoz alkalmazkodóan egész különleges hűtőtechnológiai feltételeket igényelnek, ennek megfelelően a hűtőteret, a hűtőberendezést, az anyagmozgató eszközöket az adott cél elérése érdekében alakítják ki.

Hűtőházak, termek, hűtőkamrák, fagyasztók fagyásra nem veszélyes talajra telepítése

Elvileg az a legelőnyösebb megoldás, ha a 0 oC alatti hőmérsékletű tereket úgy telepítjük, hogy az nem jár talajkifagyással, illetve annak veszélye sem áll elő. Azok a talajok, amelyekben a talajszemcsék túlnyomó része, legalább 95%-a, 0,3-0,5 mm-nél nagyobb és nem vízáteresztők, alkalmasak lehetnek a talajfűtés nélküli telepítésre. Ilyen talajszerkezet lehet az agyag, az iszapmentes homok és kavics valamint a nem porladó kőzettörmelék.

Ezekből az anyagokból a fagyásra nem hajlamos talajszerkezetet talajcserével is elő lehet állítani. Ez a megoldás azonban csak akkor gazdaságos, ha a fagyásveszélyes talaj, amelyet ki kell cserélni és fagyásra nem hajlamos talajjal kell pótolni viszonylag vékony rétegben, legfeljebb 1-2 m vastagságban van jelen a hűtött terek létesítése helyén.

A fagyásra nem hajlamos talajszerkezettel kapcsolatban általában az egyik probléma, hogy van egy bizonytalansági faktora. A talajvízviszonyok az idő folyamán változhatnak, és így a létesítmény alatti talaj fagyásveszélyessé alakulását segíthetik elő. A másik probléma, hogy a hűtős létesítmények helyét nem lehet a talajadottságokhoz igazítani. Ezért ez a telepítési mód viszonylag ritka. Fagyásra nem hajlamos talajra telepítéskor a padló hőszigetelése egyes esetekben elvileg elmaradhat.

Ennek a megoldásnak a gazdaságossága azonban még akkor is megkérdőjelezhető, ha a talajból jövő hőáram állandósult állapotban olyan kicsi, hogy nem teszi szükségessé a padló hőszigetelését. Az állandósult állapot eléréséig, azaz a létesítmény alatti (nem fagyasztható) talaj lehűléséig ugyanis sokszor meghatározhatatlan, óriási mennyiségű – talajból származó – hő elvonásra lehet szükség, a talajösszetételtől függően. Itt is az a helyzet áll elő, hogy a hűtés költségeit előbb vagy utóbb meg kell fizetni vagy beruházási költségként a padlószigetelés létesítésével vagy anélkül később, üzemeltetési (villamos energia, karbantartási stb.) költség formájában.

Hűtőházak pillérekre, rámpaszintre telepítése

A hűtőház pillérekre építésének célja a padló és a talaj közötti légrés létrehozása. Műszakilag ez a megoldás tökéletes, de drága. A földszintre épített hűtőház építészeti előnyei (az olcsó alapozás, olcsó padlószerkezet) ilyen műszaki megoldásnál természetszerűleg elesnek, és igen nagy – több ezer kg/m2 – teherbírsú padlófödém építése válik szükségessé. Az építési költségeket még az is növeli, hogy ilyenkor a padló szigetelésének vastagabbnak kell lennie, mintha a padló a talajszinten lenne és más, talajkifagyást megakadályozó megoldást alkalmaznánk.

Emeletes hűtőházaknál a pillérekre építés elvét valósítják meg, ha a legalsó szinti helységek nem mély, hanem 0 oC vagy annál nagyobb hőmérsékletűek. Meg kell azonban jegyezni, hogy emeletes hűtőházakat – a könnyűszerkezetes illetve a panelfalas építési módok és a hűtőházon belüli modern raktározási, rakodási technológiák miatt – napjainkban már nem igen építenek.

A hűtőházi rámpaszintre emelése a rakodás, árumozgatás megkönnyítése céljából növeli ugyan a létesítmény beruházási költségeit, de azzal az előnnyel is jár, hogy a talajfűtés elmaradhat. Ilyenkor a hűtőház altalajban illetve rámpában lévő betonjai, az ún. támfalak között mesterségesen olyan talajt lehet létrehozni, amelynek a vízáteresztő képessége nulla.

Hűtőajtók

A továbbiakban csak a mesterségesen hűtött terek (hűtő- és mélyhőmérsékletű tárólótermek, fagyasztó-berendezések, előterek) azon ajtóit tárgyaljuk, melyeken keresztül az illető tér áruforgalomban bonyolódik. Az olyan ajtókkal tehát, melyek más célokra, pl. a folyamatos fagyasztó-berendezések, battériaszekrények, folyadékleválasztó terek szerelési, karbantartási munkáinak, a leolvasztásoknak stb. az elvégzésére szolgálnak, nem foglalkozunk. Fontosabb követelmények a hűtőajtókkal szemben:

• az ajtólapnak megfelelő szigeteléssel kell rendelkeznie a hőveszteségek csökkentése és a külső felület nedvesedésének, illetve deresedésének elkerülése végett,
• az ajtó nyitott állapotában fellépő hőveszteségeket a lehetősé szerint kis értéken kell tartaniuk,
• megfelelő szabad keresztmetszettel kell rendelkezniük az áruforgalom akadálytalan lebonyolítására,
• zárt ajtó kereténél és a padlón biztosítaniuk kell a tömör zárást és a lefagyás mentességet,
• könnyen kezelhetőeknek kell lenniük és legyen a nyitást belülről is lehetővé tevő szerkezetük,
• megfelelő anyagból kell készülniük, és elég szilárdnak kell lenniük a deformáció elkerülése céljából,
• gépi mozgatású ajtóknál biztosítaniuk kell a balesetmentes működést valamint a rázáródás-védelmet.

A hűtőajtók fontossága, gazdasági jelentősége abból adódik, hogy a hűtőházak áruforgalmának rajtuk keresztül kell lebonyolódnia, viszont a hőveszteségeket, amelyek nyitvatartásuk során fellépnek, lehetőleg kismértékűre kell leszorítaniuk. A hűtőajtók fontossága az egész hűtőház gazdaságos üzemeltetését illetően a 20. század 60-70-es éveitől kezdődően nagymértékben növekedni kezdett, és ez a folyamat gyakorlatilag azóta is tart. Ennek okai az említett időszak technikai-gazdasági fejlődésével vannak összefüggésben.

Az egyik ok a nagyforgalmú, kereskedelmi jellegű hűtőházak előtérbe kerülése. Ma már napi 600-800 tonna áru ki-be mozgatása természetes és mindennapi feladat a közepes kapacitásúnak számító, 10-12 ezer tonnás hűtőházakban. A nagyobb forgalom nagyobb ajtóméreteket és több nyitva tartást tesz szükségessé.

A másik tényező a tárolási hőmérsékletek csökkentése a fagyasztott árut tároló hűtőházakban. A kezdeti -8 -12 oC-os tárolási hőmérséklete helyett -25 oC –on, sőt egyes országokban -30 oC-on tárolnak. Ez, a hőveszteségeket nyilvánvalóan növelő tényező, együtt járt – a forgalomemelkedés következményeként – a földszintes hűtőházak térhódításával, amelyekben a hűtőajtók vagy nyitott folyosóra, vagy közvetlenül a szabadba nyílnak.

A belső (tárolási) hőmérsékletek tehát süllyedő, az ajtók külső oldalán levő hőmérsékletek pedig emelkedő tendenciájúak. Az ajtó két oldalán lévő hőfokkülönbség tehát nagymértékben emelkedett, és ma már elérheti az 50-60 oC-ot is. A 0 oC-os vagy e fölötti tárolási hőmérsékleteken az említett hatások kisebbek, de ott is jelentkeznek

A hőveszteségek csökkentésének módjai

A hűtőajtók nyitása és nyitva tartása folytán fellépő hőveszteségek csökkentésének természetes módja az előterek alkalmazása. Ezekben a hőmérséklet mindenképpen alacsonyabb, mint a tárolótermekben illetve fagyasztókban tartott hőmérséklet, és a levegő (abszolút) páratartalma is alacsonyabb, így a hőveszteségek is jelentősen kisebbek lesznek.

Tekintve, hogy az előterek az energetikai előnyökön túlmenően egyéb (elsősorban egészségügyi, higiéniai) problémákat is megoldanak, ma már közvetlenül a szabadba nyíló ajtókat a legritkább esetben építenek (ha mégis, akkor speciális ajtókat), illetve előfordul a nyitott rámpák utólagos burkolása, így a burkolt rámpa lényegében előtérré válik.

Annak érdekében, hogy mind az energetikai, mind a higiéniai előnyöket még inkább ki lehessen használni, egyre több helyen alkalmazzák azt a megoldást, hogy be-ki tárolandó áru a járműből az előtérbe (esetenként a tárolóterembe) közvetlenül szállítható.

Ebben az esetben nagymértékben gátolhatjuk a hőmérséklet kiegyenlítődését fagyálló thermofüggöny (átlátszó PVC szalagkapu) alkalmazásával.

A hűtőajtóknál jelentkező hőveszteségek csökkentésének legkézenfekvőbb módja az ajtók nyitvatartási idejének csökkentése. Mivel azonban a forgalmi feladatok adottak, a célkitűzés csak az lehet, hogy az adott áruforgalom minél rövidebb ajtó-nyitvatartási idő alatt bonyolódjék le.

A nyitási illetve a zárási impulzust általában az ajtótól néhány méternyire kívül-belül elhelyezett, húzózsinóros kapcsolóval adják, de van már a targoncáról adott rádiójelre nyíló, illetve záródó valamint talajba épített érzékelővel ellátott nyitású ajtó is.

Igen jó megoldás az ajtónyitási veszteségek csökkentésére a hőzsilipek alkalmazása. A hőzsilip egy minden oldalról és felülről is zárt helyiség, amelynek külső ajtaja a hűtőajtó, a belső pedig általában kétszárnyú lengőajtó.

Előfordul, hogy a lengőajtót felfüggesztett gumi- vagy műanyag csíkok helyettesítik. A szintén gumiból vagy műanyagból készült lengőajtók jobbak, mint a gumicsíkok, mivel a (főképp szélnyomásból eredő) hőveszteségeket nagyobb mértékben csökkentik.

A lengőajtónál gondoskodni kell arról, hogy a targoncavezető az esetleg szemben jövő másik targoncát vagy embert észlelni tudja. Háromféle megoldás alakult ki. Az egyik az átlátszó illetve áttetsző anyagból készült ajtószárny. Vitathatatlanul ez a legjobb, de drága. A másik megoldás szerint az ajtószárnyakba kis ablakokat építenek be. A gyakorlat szerint ezek gyorsabban tönkremennek, mivel az ablakokat a targoncán lévő szabálytalan alakú áru (pl. félsertés) betöri, a lyukba az áru beakad és az ajtót letépi.

Jobb a félkör alakú nyílás a két ajtószárny középen. Ebben az esetben az áru beakadása és az ajtószárny ebből adódó letépése kizárt. A kisméretű, kb. 30 cm átmérőjű nyílás, mint a hőveszteség-forrás jelentéktelen. Igen fontos (akár csík, akár lengőajtó a záróelem), hogy anyag tárolási hőmérsékleten hajlékony maradjon.

Forrás: Hűtőipari kézikönyv

A szakosított hűtési eljárást egyaránt biztosítani kell a normál hűtők és a mélyhűtő tárolók esetén is! A kereskedelmi hűtésben a fagyasztás és mélyhűtő tárolás során sem keveredhetnek az egyes áruféleségek még annak ellenére sem, hogy a vevő azokat nagy valószínűséggel az otthoni tárolás során együtt fogja tárolni.

Az egyes tárolókat hőfok kijelzővel, vagy hőmérővel kell ellátni, és gondoskodni kell a tárolási hőmérséklet rendszeres ellenőrzéséről és rögzítéséről. A szakosított tárolás során követelmény, hogy a háttérhűtőkön jól látható felirattal jelöljük meg, hogy melyik áruféleség melyik térben tárolandó.

Néhány gyártónál lehetőség van ún. rekeszes hűtőkamra kialakítására, amikor egy hűtőkamrán belül a szakosított tárolás igényeinek megfelelően az áruk külön – külön helyezhetőek el, és külön ajtókkal rendelkeznek.

Mivel ezen hűtőberendezések a tárolt élelmiszerrel közvetlenül nem érintkeznek (és nem is érintkezhetnek), ezért a hűtőberendezések anyaga készülhet nem rozsdamentes anyagból is. Természetesen nem akadály, sőt pozitívum, ha a hűtőberendezések falfelülete ún. élelmiszerálló bevonattal kerül kialakításra.

Ez a bevonat készülhet PVC laminált acéllemez kivitelben, vagy előfestett acéllemezből. Minden esetben követelmény, hogy az alapanyagként felhasznált acéllemez horganyzott réteggel legyen felületkezelve, hiszen ennek segítségével kerülhető el a rozsdásodás és korrózió jelensége. A modern hűtőberendezések belső felülete készülhet rozsdamentes, vagy előfestett acéllemez használatával, illetve műanyag alapú kivitelből. A jelenlegi előírásoknak és követelményeknek mindegyik kivitel megfelel, egyedül az árban és a megjelenésben van különbség.

Nagyobb háttérhűtők esetén javasolt, hogy a polcelemek alumíniumból vagy műanyagból, esetleg rozsdamentes anyagból készüljenek. Ezzel a polcok élettartamát növeljük, hiszen a rendszeres árumozgatás a festett kivitelű polcokat hamar leamortizálja.

Hátránya lehet a festett kivitelnek nagyobb méretű hűtők és hűtőkamrák esetén, hogy mechanikai sérülés esetén – amennyiben a horganyzott felületkezelés is sérül – rozsdásodás indulhat. Ez jellemzően akkor fordul elő, amikor kézikocsival, targoncával, vagy guruló kocsival a hűtő lemezfelületét felsértjük. Ezt megelőzendő – erősen javasolt minden háttérhűtő esetén az ütközési zónán műanyag vagy fém ütközésvédelmet alkalmazni, hiszen a panelek és oldalfali elemek utólagos cseréje igen költséges megoldás.

Amennyiben mégis ragaszkodunk a rozsdamentes kivitelhez, akkor a gyártónál mindenképpen érdeklődjük, hogy lehet-e kombinálni a külső festett felületet egy rozsdamentes acél belsővel. Ezzel a kombinációval jelentős beruházási költséget takaríthatunk meg, hiszen a rozsdamentes acél bekerülési ára többszöröse a hagyományos anyagokénak (festett, szinterezett, PVC bevonatos acéllemez).

„Árajánlatot kérek egy 700 vagonos hűtőházra” vagy „40000 tonnás hűtőt szeretnék, legyen, szíves tájékoztatni a működtetéshez szükséges munkaerőről és az üzemcsarnok méreteiről.”
Először is leszögezném, hogy tervezés nélkül nem lehetséges a költségek előzetes kalkulációja. A kivitelezési ajánlatkérések ilyen szintű megnyilvánulása a projektet az első pillanattól a komolytalanság bélyegével látják el. Ezer kérdés merülhet fel mind a tervező, mind a kivitelező részéről. Milyen méret, milyen technológia, terek megoszlása, szociális blokk, áruforgás, hűtési igény, stb… Persze a tervezés pénzbe kerül, de remélhetőleg nem a tervezési költségektől fog egy több tízmilliós vagy még nagyobb beruházási igényű projekt függeni.
A tervezési fázis megkezdéséhez az alábbi adatokkal kell készülnie a beruházónak, aki – vélhetően – szakembere az adott beruházási területnek, tehát a legtöbb kérdésre tud válaszolni, a tervezéshez vázlatokkal és adatokkal készül.

A hűtőkomplexum tervezését a következő szakterületekkel együttesen célszerű előzetesen egyeztetni (ez függ attól, hogy csak tárolás, vagy feldolgozás is lenne):

• Élelmiszer technológus szakember (segít a hűtőház és élelmiszeripari technológia kidolgozásában, valamint elrendezési vázlatokat ad a tervezőknek)
• Hűtéstechnológiában jártas épületgépész és építész-tervező szakember (elkészíti az elképzelések alapján a terveket, amelyeket a kivitelezőknek át lehet adni)
• Hűtéstechnológiai tervező mérnök (hűtőgépészet méretezése, specifikáció kidolgozása az építész rajzok és technológiai rajzok alapján)
• - Energetikus szakember (energia fogyasztás és megtakarítási pontok a fenti szakterületek adatai alapján)

A hűtés szempontjából általában számos kérdés vetődik fel, amelyet érdemes már a tervezési fázisban tisztázni, mielőtt kivitelező cégekhez fordul a beruházó ajánlatkérési szándékkal.

• terek és kiszolgáló terek mérete és elrendezése, figyelembe véve a léghűtők igényeit (rakatok felett legyen hely a hűtésnek)
• kívánt hőfok (tárolási és esetleges lehűtési hőmérséklet)
• kívánt tárolási technológia
• betárolt áruféleség jellemzői
• tárolandó árumennyiség
• áruforgás (napi áruforgás)
• potenciális hőveszteségek
• betárolási hőmérséklet
• lehűtési hőmérséklet
• lehűtési időtartam
• hűtőtéri nyílászárók típusa (nyílóajtó, tolóajtó, szekcionált kapu, gyorskapu, stb)
• stb..

Ezen adatokat a fenti szakterületekkel egyeztetve a beruházók már konkrét elképzelésekkel kereshetik meg a kivitelező cégeket. Lehetőség van olyan megoldásra is, hogy a kivitelezést végző cég a fenti szakterületeket összegyűjtve megtervezteti a hűtőház komplex kiviteli tervét. Természetesen ennek mindenkor költsége lesz, de ez a tervezési költség elkerülhetetlen egy megközelítő vagy pontos beruházási költségigény kalkulációjához.

Gasztronómiai sokkoló:
Éttermi konyhák által használható sokkoló berendezések, amelyek kis kapacitásukkal a napi gyorslehűtési vagy sokkolási feladatoknak megfelelnek. Kifejezetten éttermi konyhák számára javasolt a használatuk, kompakt méretük és kis teljesítményük gazdaságossá teszi a használatukat. Jellemzően készételek vagy félkész termékek sokkolására használhatóak. A sokkolást követően az áru a háttérhűtő kamrákban tárolható a felhasználásig. Kapacitásuk jellemzően 10 kg – 50 kg.

Kocsis vagy tálcás sokkoló:
Nagyobb kapacitású élelmiszer előállító vagy feldolgozó üzemek jellemző berendezése. Kapacitása az egy regálos betárolástól a több regálos nagy teljesítményű gyorslehűtőig vagy sokkolóig terjedhet. A jellemző kapacitás az egy regálon betárolt áru 50-100 kg lehet, az összkapacitás pedig a regálok számának függvényében változhat. Gazdaságossági szempontból érdemesebb a betároló kapacitásnak megfelelő számú regált lehűteni egyszerre, így a túlzott hűtőteljesítmény szükségessége elkerülhető. A betárolt regálok hűtése jellemzően oldairányból történik, így megfelelő a termékek egyöntetű és egyidejű lehűtése.

Speciális kivitelű sokkoló berendezés amikor a felhasználó csak tálcákon tárol be, ez átmenetet képez a gasztronómiai és kocsis sokkolók között. A kocsis sokkolók kapacitása óránként néhány 100 kg, míg napi szinten néhány ezer kg lehűtésére ad lehetőséget. A ki- és betárolás történhet külön ajtón, így sokkoló alagút jellegű működtetést teszünk lehetővé, ahol az áruforgás egy irányban valósul meg. Nagyon jól testre szabható készülékek, a beruházási költségek a kocsis- vagy regálos sokkolók esetén minimalizálva vannak, hiszen ez esetben nincs szükség szállítószalagra vagy spirálrendszerre.

Spirálsokkoló:
Gyártósoron készített élelmiszeripari termékek sokkoló berendezése. Erre a célra épített kamraszerkezeten belül a termékek spirális úton vertikális irányban haladva kerülnek lehűtésre. A hűtés oldalirányból történik. A betárolásra jellemzően gyártószalagról az alsó ponton kerül sor, míg a lehűtés végén a spirálról egy csúzdán távoznak a lehűtött termékek. Csak darabos termékek hűtésére alkalmas. Kapacitása elérheti az óránkénti több ezer kg-ot is. Jellemzően magas ráfordítási igényű berendezés, amely tényleges nagyipari élelmiszer előállításra és annak sokkolására lett kifejlesztve.

Szalagos sokkoló:
Gyártósoron készített élelmiszeripari termékek sokkoló berendezése. A termékek horizontális úton egy szalagon haladnak keresztül a sokkoló alagúton, a szalag sebessége a lehűtési igény függvényében változik.
Jellemző használati területek: zöldségfeldolgozás, darabos húsáru hűtése (pl. húsgolyók), pékáru, stb. Fő jellemzője a nagy alapterületi helyigény és a magas beruházási költség.

Hasznosítási területek:
Élelmiszeripar:
A sokkolásos technológia az élelmiszeripar egyik legdinamikusabban fejlődő területe napjainkban. A sokkolás segítségével az előállított termék gyorsan lehűthető, állásidő nélkül továbbszállítható és emellett a termék megőrzi az eredeti kedvező tulajdonságait. A sokkolás használható akár készresütött termékek lehűtésére is, ezzel az előre gondolkodó élelmiszeripari üzemek időben felkészülhetnek a munkacsúcsokra (pl: ünnepek). A kelesztés megszakításos eljárás szintén lehetővé teszi a munkacsúcsokra történő felkészülést. Az így tárolt élelmiszerek, pékipari félkész termékek éppen a megfelelő időben kerülhetnek felhasználásra.
Gépipar:
Nem csak élelmiszeriparban használnak sokkoló és lehűtő kamrákat, hanem a gépiparban is, tesztelési célokra. Tesztkamrák segítségével könnyedén és gyorsan lehet szimulálni, hogy a betárolt anyag, vagy berendezés hogyan viselkedik a –30/–40 Cº-os környezetben.

Elavult megoldásnak számít, amikor költségcsökkentés címén EPS hab szigetelést tesznek az oldalfalakra és a mennyezetre, majd azt Dryvit hálóval borítják és csempézik. Ennek beruházási költsége magasabb mint a PUR panelekből épülő hűtőtárolóké és a szigetelésük sem megfelelő, hiszen 20-30 cm vastagon kellene az EPS habot fektetni ahhoz, hogy a PUR panelekével megegyező szigetelőképességet kapjunk. Lehet számolni.

A megfelelő szigetelés mellett nagyon fontos, hogy pontosan záródó ajtókat használjunk, amelyek kiemelős zsanérzattal rendelkeznek, így az ajtó zárt állapotban beül az ajtónyílásba, az ajtógumik tömítik a réseket.
Nem megfelelő ajtó választása esetén előbb utóbb szembesülünk a párakicsapódás vagy a jegesedés jelenségével, amely az energiaveszteség jó indikátora.

Az ajtó megfelelő használata során jelentős energiát tudunk megtakarítani megfelelő odafigyeléssel. Hűtőajtót csak a nagyon szükséges ideig tarsunk nyitva. Nem megfelelő az a használati mód, amely során az ajtó huzamosabb ideig tárva nyitva áll, hiszen a hűtött környezetből eaggregátevegő, az újrahűtéshez akár egy óra is szükséges lehet! Ez minden ajtónyitáskor jelentős többletterhelést ad a hűtőgépészetnek, ami plusz energia fogyasztással jár.

Jelentős energiát takaríthatunk meg éves szinten, ha az ajtónyílásokba PVC szalagfüggönyt is teszünk, ezáltal a nyitott ajtó esetén nem jelentkezik akkora hőveszteség. Ezzel az ajtó nyitvatartási idejét tudjuk megnövelni.  További hasznos dolog lehet, ha ajtókapcsoló segítségével leállítjuk az elpárologtató ventillátorokat amíg az árurendezés zajlik.

A normál hűtőkamrák esetén a legtöbb esetben elhagyható a padlószigetelés (okai általában a beruházási költségcsökkentés, erős padlóterhelési igény, vagy a higiénia). Azonban a padozat szigetelés használatával jelentős működési energiát tudunk a későbbiek során megtakarítani. A megtakarítás akár a 30%-ot is elérheti a felhasznált elektromos energiát tekintve.

Éjszakai betárolás

Huzamosabb ideig tartó, nagyobb mennyiségben érkező áruk betárolását érdemes az éjszakai órákra időzíteni. Az éjszaki órák során a külső hőmérséklet is hűvösebb, valamint az elektromos energia fogyasztás is kevesebbe kerül. Rendszeres éjszakai betárolás időzítés esetén éves szinten nagymértékű megtakarítást érhetünk el.

Csoportaggregát vagy csoportkompresszoros hűtés

Megfelelő nagyságú hűtőteljesítmény igény felmerülésekor javasolt csoportaggregátos hűtés kialakításán gondolkodni, hiszen annak működtetése jóval gazdaságosabb, mint az egyedi aggregátos (minden hűtőtérnek saját hűtőaggregát) megoldás.

Mik a csoportaggregátos hűtés előnyei?A csoportaggregát esetén az indulási áramfelvétel kisebb (késleltetett kompresszor indítás), így az elektromos hálózatot kevésbé terheli. A csoportaggregát egyszerre több helyiség hűtését látja el, a hűtési igényeknek megfelelően. Kompresszor meghibásodás esetén a többi kompresszor tovább biztosítja a hűtést. A legfőbb energiatakarékossági jellemzője azonban az, hogy csak a szükséges számú kompresszor működik egy időben, azaz a felvett energia mértéke minimalizálva van. A csoportaggregátos hűtés esetén – a teljesítményből adódóan – nagyszerűen és gazdaságosan használható a hőcserélővel megoldott technológiai melegvíz előállítási lehetőség.

Légfüggöny alkalmazása

Nagyobb méretű hűtőházak, hűtőkamrák illetve nagyobb ajtónyílások esetén gazdaságos lehet a légfüggöny alkalmazása, amennyiben azt a ki- betárolás forgalma vagy az ajtók nyitva tartási ideje indokolja. Ezáltal a kívülre felszerelt légfüggöny a hűtőkamra hideg levegőjét nem engedi rögtön távozni, így energia takarítható meg. A légfüggöny ajtónyitás kapcsolóval van ellátva, tehát csak nyitott ajtó esetén lép működésbe. A légfüggöny nem csak hűtési energiát takarít meg, hanem nem engedi a repülő rovarokat a kamrába bejutni, ami a hűtőkamra higiéniáját javítja.