Így néhány százalékkal csökken az éjszakai energia fogyasztás. Az igazi átütő sikert azonban a nyitott hűtőregálok utólagos átalakítása jelenti, melynek során a nyitott kiszolgáló hűtőregálokat üvegajtóval szerelik fel. Korábbi téves marketing elgondolások azt feltételezték, hogy a vásárló az üvegajtó mögül nem veszi ki a terméket.
Ez a megállapítás megdőlni látszik, hiszen az összes nagyobb élelmiszer áruház már megkezdte a nyitott hűtők átalakítását üvegajtós kivitelűvé. Ezzel tartósan is 60% fölötti energia megtakarítás érhető el, amely nem ritka esetben havi szinten több millió Forintos megtakarítási összegben realizálódik!
Célszerű tehát egy megtérülési kalkulációt készíteni, melynek során a realizálódó energia megtakarítás kézzel foghatóvá válik. Azt a hozzáadott tényezőt már csak a margóra jegyzem meg, hogy az üvegajtók nagyszerű és látványos reklámfelületet képeznek. Egy kis fantáziával és némi befektetéssel komplex reklámkampányoknak biztosítnak felületet az üvegajtók. Az áttetsző reklám üvegmatricák ára egyáltalán nem magas, tessék kihasználni!

Mélyhűtő szigetek: A mélyhűtő szigeteknél a helyzet hasonló. A legtöbb gyártó PUR habból készült éjszakai takarót biztosít a hűtőhöz, amelyek használatával az éjszakai üzemmódban némi költség csökkentés érhető el. Az igazi megoldás azonban a nyitott hűtőszigetek utólagos üveg fedlapos kialakítása. Ez általában műanyag profilos toló üvegtetők használatával lehet megoldani. A megtakarítás itt is jelentős.

Kiszolgáló hűtővitrinek és csemegepultok: Már a beruházás szintjén is érdemes olyan típust választani, amelyek az eladótér felől is zárhatók. Ennek használatával nap közben érhetünk el energia megtakarítást. A műszak végén a tárolt áru minden esetben kerüljön le az alsó hűtött tárolóba, vagy a háttérhűtő kamrába, mert a kieső időben nem gazdaságos a nagy üvegfelületet hűteni.

Kereskedelmi hűtőbútorok terheltsége: Mindig figyeljünk arra, hogy a kiszolgáló pultoknak soha ne kelljen a betárolt árut lehűteni, csak hőn tartani! Ezek a berendezések nem lehűtésre lettek kifejlesztve. Tipikus példa, amikor a nyári hűségben a kólás hűtőt telerakják 25-28 C°-os áruval, amivel a hűtő csak szenved, a kompresszor teljes kapacitással zabálja az energiát, hosszú órákig. Képzeljük el, amikor 6-8 ilyen hűtő folyamatos üzemben kénytelen így működni. Az eredmény: csillagászati áramszámla, néhány éven belül selejtezhető hűtőberendezés.

A megoldás? Vagy a hűtött áruszállítás, vagy a háttérhűtőként használt italhűtő kamra, amely szezonon kívül más hűtési – rakodási funkciókat is elláthat. Ahogy én látom, az üdítőital gyártóknak eszük ágában sincs előhűtött terméket szállítani. Így marad a helyi előhűtés. Ez természetesen minden más hűtést igénylő termékre igaz. A tejtermékek eladótéri hűtőberendezései nem ritkán +14/+16 C°-os termékekkel találkoznak (…) a betároláskor. Ezt viszont vissza kell hűteniük a beállított +5 c°-os hőmérsékletre, amely szintén óriási energia pazarlás. Mi lehet a megoldás? A szállítást végző cégektől csak és kizárólag az előírt hőmérsékletű árut szabad átvenni.

Ha az áru több fokkal fel van melegedve, az áru átvételét meg kell tagadni. Így hosszú távon a beszállítók is rákényszerülnek a hőmérsékleti előírások betartására. Ha a szállítás a saját háttérhűtőnkbe történik, akkor nekünk kell biztosítani, hogy az eladótérbe csak a megfelelő hőmérsékletű áru kerülhessen ki.