Tisztatéri takarítás egyszerűen: költséghatékony üzemelés zónáról zónára
A tisztaterek higiéniájának megőrzése mindig kényes kérdés – hiszen a szennyeződések kordában tartása mellett számos más szempontot is figyelembe kell venni a tisztító rendszer kialakításakor. Habár az igények minden iparágban másként alakulnak, néhány jó gyakorlat bármely területen alkalmazható – és specifikálható az adott szabályoknak megfelelően.
A tisztaterek higiéniájára vonatkozóan mind az ISO, mind a GMP különböző szintjeire szigorú előírások vonatkoznak. Az osztályozásnak való megfelelés fenntartása azért is lényeges, mert a különböző mikrobiológiai szennyeződések és a por jelentősen befolyásolják a tisztatér állapotát. Emellett jelentős kockázatot jelent az esetleges keresztszennyeződés megjelenése is a különböző helyiségek között, ami a tisztatérben végzett munkára is negatív hatással lehet.
Amit a tisztaterek alapvető higiéniájáról tudni kell
A fertőtlenítési folyamatok tehát az iparági igények mellett jelentősen függnek az adott osztályozás előírásaitól is. Másként kell tisztán tartani azokat a területeket, ahol autóipari vagy elektronikus eszközök készülnek és megint máshogyan azokat, amelyekben például gyógyszergyártás történik, vagy orvosi eszközöket gyártanak.
Melyek azok a paraméterek, amelyek a legtöbb térre vonatkozóan megegyeznek, vagy legalább hasonlóak?
Az egyik ilyen fontos paraméter a szennyeződések feletti teljes kontroll, hogy azok ne juthassanak be a tisztatérbe. Minden területen fontos szempont még a
- költséghatékonyság,
- higiéniai felügyelők munkaterületének optimalizálása,
- szabványoknak való megfelelés,
- minőségbiztosítási tanúsítványok megléte és prezentálása,
- fenntarthatósági fejlesztések koncepciójának való megfelelés,
- ergonomikus, egészségvédelmi és biztonsági megoldások,
- tisztítási program biztonságos üzemeltetési eljárásainak kidolgozása és végrehajtása.
Osszuk fel a tisztateret munkafolyamatok szerint!
Az igények tehát a legtöbb esetben eltérnek. A közös tényezők alapján viszont léteznek olyan gyakorlatok, amelyek minden iparág számára hatékonyan alkalmazhatók. Ilyen a tisztaterek munkafázisok szerinti zónákra való felosztása.
Ezek alapján megkülönböztethetünk:
- gyártóteret,
- kiegészítő zónákat,
- háttérzónákat – személy- és anyagforgalmi területeket.
A különböző helyiségekben különböző mértékű fertőtlenítésre van szükség, melynek folyamatos monitorozása és fenntartása kiemelt jelentőséggel bír a maximális tisztaság megőrzése érdekében.
Gyártótér
A legszigorúbb előírások a gyártózónákra vonatkoznak, hiszen itt zajlanak a legérzékenyebb folyamatok. Ezeknek a tereknek már a használatba vételhez is szükség van a megfelelő tanúsítványokra, melyek igazolják a tisztatér megfelelő higiéniai állapotát. Emellett fontos, hogy ezeknek a előírásoknak nem csak a használatba vételkor, de később, a munkafolyamatok megkezdése után is meg kell felelni.
A gyártózónákban a légterek mellett ügyelni kell a különböző felületek, illetve a személyzettel érintkező területek és eszközök megfelelő tisztítására is. Ahhoz, hogy megtalálhassuk erre a célra a leghatékonyabb higiéniai eljárásokat, az alábbi kérdéseket célszerű feltenni:
- Milyen szennyeződéseket kell eltávolítani a tisztatérből?
- A jelenleg alkalmazott higiéniai berendezések képesek-e a biológiai szennyező anyagok eltávolítására?
- A tisztító eszközök megfelelően összegyűjtik a szennyeződéseket? Mi igazolja ezt? Rendelkezik a rendszer hatékonysági jelentéssel?
- Milyen sűrűn cserélik a higiéniai felügyelők a tisztításra használt eszközöket és vegyszereket?
- Lényeges, hogy a tisztaság fenntartása mekkora terhet jelent a költségvetés számára?
- Biztosított-e a rendszeres képzés a takarító személyzet számára a megfelelő fertőtlenítési eljárásokról?
Háttérzónák
A háttérzónák, bár nem munkaterületek, elengedhetetlen részét képezik a munkafolyamatoknak és befolyásolják a tisztaterek higiéniáját is. A megfelelően előkészített szabványos működési folyamatok, a körültekintően kifejlesztett fertőtlenítési rend és tisztítási program segítségével a fő helyiségekbe jutó szennyeződések 80%-a kizárhatóvá válik.
Ahhoz, hogy ezek a zónák megfelelően ellássák a feladatukat, validálni kell a tisztatéri takarítási eljárásokat, illetve szükség esetén a rendszereket is egységesíteni kell. Utóbbi elsősorban a felügyelők munkáját segít a fenntartási költségekre vonatkozó adatok gyűjtése során.
Egyéb terek
A tisztaterek környezetében akadnak további, a fenti két kategóriába nem sorolható helyiségek is. Ilyenek a személyzeti területek, öltözők, stb. Ezek a terek jelentik a legnagyobb kockázatot a higiénia szempontjából.
Ennek elsődleges oka, hogy innen a legkönnyebb bevinni a szennyeződéseket a nagyobb tisztaságot igénylő zónákba. A legtöbb esetben ezek akkor kerülnek be a tisztatérbe, amikor valamelyik alkalmazott nem elég gondos a ruházat átváltáskor, vagy a kézmosás során nem elég körültekintő. Gyakori probléma lehet a hanyagság is a takarítás folyamán.
Ahhoz, hogy a tisztítási program megfelelően megvalósítható legyen, ideértve az előbbiekben említett problémák megoldását is, fontos szem előtt tartani az alábbiakat:
- A munkához használt folyadékok egységesítése a személyzeti terekben a fertőtlenítési rendszer előkészítése során
- Megfelelőek-e a tisztításhoz használt eszközök?
- Van-e valamilyen akadálya a kocsik mozgatásának a különböző helyiségek és zónák között?
- Van-e akadálya annak, hogy elérjük a tisztatérben lévő használati eszközök alatt elhelyezkedő, koszolódásra hajlamos felületeket?
Takarítási eljárások
Háromvödrös módszer
A legegyszerűbb mód ahhoz, hogy fenntartsuk a megfelelő szintű tisztaságot, a standard háromvödrös módszer a legjobb választás. A módszer lényege, hogy 2 vagy több vödörbe áztatják a felmosó huzatát, melyekkel így alaposabb tisztítás végezhető.
Az egyik vödörbe minden esetben tiszta víz kerül, míg a többibe fertőtlenítőt is adagolunk. Előbbiben a törlőkendők tisztítása történik, míg utóbbival a fertőtlenítésre szánt felületek tisztaságáról gondoskodhatunk. Ez a technika nem csak a tisztaterekben használatos, hanem számos más iparágban, például az autóiparban is.
A háromvödrös módszer előnyei és hátrányai
A metódus eldobható és többször használatos kendőkkel egyaránt jól használható. Az esetek többségében poliészter vagy szövésmentes cellulóz-poliészter kendőket érdemes alkalmazni a legjobb eredmény érdekében. Ez a kétlépcsős folyamattal sokat spórolhatunk a tisztító eszközökön is, mivel azok tiszta vízbe való áztatásával nagyobb területet tudunk fertőtleníteni.
Ugyanakkor ennek a módszernek is megvannak a maga határai, így bizonyos esetekben nem ez a legcélszerűbb választás. Ennek okai a következők:
- A vizet folyamatosan cserélni kell, hogy megfelelő legyen a fertőtlenítés.
- Vízcsere után újra hozzá kell adni a fertőtlenítőt.
- A vízcseréhez el kell hagyni a tisztateret, vagy valakinek be kell hoznia a friss vizet.
- Ellenőrizni kell a felügyelőt is, hogy a rábízott tisztítási folyamat minden lépése megfelelően végbement-e.
Alternatíva a vödör-módszerre: impregnált mop technológia
Ahhoz, hogy a szennyeződéseket a lehető legnagyobb mértékben visszaszoríthassuk, biztosíthassuk a helyiségek ergonómiáját és üzemeltetési költségeket takaríthassunk meg, az egyik legjobb út, a tisztítási folyamatok optimalizációja. Ahol a vödör-módszer nem alkalmazható, az impregnált mop-technológia jó választás lehet.
Ez a metódus egy küvettás rendszert használ, melybe speciális, adott számú törlőkendőt helyeznek el. Ezek számának meghatározásához el kell osztani a teljes, tisztítani kívánt terület méretét 20-al, mivel egy kendő 20 négyzetméternyi felület tisztítására elegendő. A textíliákat elhelyezzük a küvettákban és lelocsoljuk 200-250 ml tisztítószerrel.
A rendszer legnagyobb előnyei:
- A törlőkendők az előáztatásnak köszönhetően nem érintkeznek az operátorral, így alaposabb lehet a tisztítás és megelőzhető a nem kívánatos szennyeződés.
- A rendszerhez mikroszálas törlők szükségesek, mivel ezek csak nagyon apró vízcseppet eredményeznek a felületeken.
- Precíz tisztítás végezhető a nehezen elérhető területeken is, még a mikroszkopikus méretű szennyeződéseket is eltávolíthatjuk így.
- A felhasználni kívánt víz mennyiségét előre meg kell határozni, ami különösen fontos a GMP A/B/ISO 5-ös osztályú alkalmazásokban, ahol nem használható nyílt vízforrás, emellett jelentős megtakarítást is jelenthet.
- Nincs szükség kiegészítő személyzetre, a takarításhoz elegendő egyetlen ember.
- A rendszer gyorsan, egyszerűen fertőtleníthető és tárolható.
Mire figyeljünk a higiéniai eljárások kiválasztása során?
Bármelyik módszert is alkalmazzuk, a rendszernek meg kell felelnie a maximális szennyeződés-kontroll feltételeinek, ideértve az ISO/GMP követelményeket, osztályuknak megfelelően, a zónák típusaitól, a személyzettől függően. Azt az eljárást érdemes tehát választani, amelyik a leginkább képes ezeket a feltételeket biztosítani.
Emellett fontos ügyelni az ergonómiai és gazdasági szempontokra is. Kiemelt jelentősége van annak, hogy a választott módszer biztosítsa a legjobb eredményeket, amivel fenntarthatók a megfelelő körülmények és a maximális higiéniát.