Sokkolás, gyorslehűtés, kelesztésmegszakításos technológiák és alkalmazások komplett kivitelezése. Működtetési energia megtakarítás figyelembe vétele a tervezés során. Minden ami fagyasztás és lehűtés.

Egyedi kialakítású hűtőkamrák mellett sokkoló és gyorslehűtő berendezések tervezését és kivitelezését is vállaljuk.

Mik is azok a sokkoló kamrák? A sokkoló kamrákban a lehűtési folyamat felgyorsítva zajlik. Ez elősegíti azt, hogy a kialakuló fagyás egyenletes mikrokristályokkal telített legyen és a lehető legrövidebb időn belül (többnyire 60 vagy 90 perc) végbemenjen. A lehűtendő élelmiszer így megőrzi állagát, zamatát, és hasznos tulajdonságait. Nem utolsó sorban azon mikróbák működését gátolja, amelyek az élelmiszerekben +10 Cº és +65 Cº között terjednek. Az általános elv és Európai Uniós iránymutatás szerint az élelmiszer késztermékek hőmérsékletét 90 percen belül le kell hűteni +70 Cº-ról +3 Cº-ra, illetve mélyhűtő tárolás esetén +70 Cº-ról -18 Cº-ra 240 percen belül.

A kapacitás és teljesítmény számítást követően a sokkoló kamra mérete kerül meghatározásra, mivel itt többnyire a hűtőgépészet mérete határozza meg a kamra méreteit. A hűtőteljesítményt nagymértékben befolyásolja a betárolt áru jellege, tömege, hőfoka, a lehűtési időtartam, és a lehűtési maghőmérséklet. A tervezési szakaszban érdemes a legoptimálisabb teljesítménnyel kalkulálni, mivel a nagyobb hűtőteljesítmények esetén az elektromos energiafogyasztás is megnövekszik, illetve a szükségesnél nagyobb hűtőteljesítmény a beruházási költségeket is megemeli. A sarokpontok a következők a hűtőteljesítmény számításakor:

Lehűtendő áru jellege:

Ez adott tényező, a technológiától függően. Lehet készétel, készresütött pékáru, kelesztésmegszakításos eljáráshoz betárolt tésztaféleség, sütemény, stb..

Nagymértékben befolyásolja a lehűtési teljesítményt. Érdemes a kapacitást úgy tervezni, hogy ne egyszerre kelljen nagy mennyiségű árut sokkolni vagy gyorslehűteni.

Betárolt áru hőfoka:

Szintén befolyásoló tényező, technológiai tényezőket figyelembe véve kell az optimális hőmérsékletet meghatározni.

Lehűtési maghőmérséklet:

Az a hőmérséklet, amelyre a terméket le kívánjuk hűteni. Szintén befolyásoló tényező, javasolt az egyes termékeknél a tényleges tárolási hőmérséklet és lehűtési kapacitás függvényében meghatározni.

Lehűtési időtartam:

A technológi függvényében érdemes meghatározni a lehűtési időtartamot. A gyorsabb lehűtési idő nagyobb hűtéstechnikai teljesítményt igényel, tehát a beruházás előtt a gazdaságossági és technológiai szempontokat is figyelembe kell venni a kapacitás tervezésekor. Nagymértékben kifizetődik, ha ésszerű döntéssel közösen határozzuk meg a szükséges lehűtés időtartamát.

A fenti tényezők összhangja nagyban befolyásolja a sokkolásos technológia, a gyorslehűtés, vagy a kelesztésmegszakításos eljárás berendezéseinek optimális és költséghatékony kivitelezését. A beruházási költségek csökkentése érdekében így a megrendelő igényeivel párhuzamosan próbálunk olyan technológiát kidolgozni, amely a legjobb ár érték arányt képviseli, a megrendelőink kívánságait is figyelembe véve.

Mi a sokkolás és gyorslehűtés közötti lényeges különbség?

Sokkolás esetén a termék maghőmérséklete –7Cº, vagy ez alatt i hőmérsékletre kerül lehűtésre. A betárolási hőmérséklet technológiától függően lehet szobahőmérsékletű, vagy akár +90Cº-os is. A lehűtési folyamat során figyelembe kell venni, hogy a magas hőfokú termék betárolásakor a sokkoló kamra hőmérséklete is megemelkedik, ami rontja a lehűtés hatékonyságát. Ezért speciális adagoló szelepeket alkalmazunk, amelyek nem engedik az elpárolgási hőmérsékletet a beállított érték fölé.

A gyorslehűtés ezzel szemben 0 Cº alsó határral dolgozik, tehát az itt előállított gyorslehűtött termékek nem kerülnek mélyhűtő tárolóba, hanem normál hőmérsékletű hűtőkamrában történik a további kezelésük, raktározásuk. A gyorslehűtési folyamat elősegíti a nagy mennyiségű élelmiszer készítését, raktározását és hűtőláncban történő szállítását, állásidő nélkül.

Sokkoló és gyorslehűtő berendezések típusai:

Gasztronómiai sokkoló:

Éttermi konyhák által használható sokkoló berendezések, amelyek kis kapacitásukkal a napi gyorslehűtési vagy sokkolási feladatoknak megfelelnek. Kifejezetten éttermi konyhák számára javasolt a használatuk, kompakt méretük és kis teljesítményük gazdaságossá teszi a használatukat. Jellemzően készételek vagy félkész termékek sokkolására használhatóak. A sokkolást követően az áru a háttérhűtő kamákban tárolható a felhasználásig. Kapacitásuk jellemzően 10 kg – 50 kg.

Kocsis vagy tálcás sokkoló:

Nagyobb kapacitású élelmiszer előállító vagy feldolgozó üzemek jellemző berendezése. Kapacitása az egy regálos betárolástól a több regálos nagy teljesítményű gyorslehűtőig vagy sokkolóig terjedhet. A jellemző kapacitás az egy regálon betárolt áru 50-100 kg lehet, az összkapacitás pedig a regálok számának függvényében változhat. Gazdaságossági szempontból érdemesebb a betároló kapacitásnak megfelelő számú regált lehűteni egyszerre, így a túlzott hűtőteljesítmény szükségessége elkerülhető. A betárolt regálok hűtése jellemzően oldairányból történik, így megfelelő a termékek egyöntetű és egyidejű lehűtése. Speciális kivitelű sokkoló berendezés amikor a felhasználó csak tálcákon tárol be, ez átmenetet képez a gasztronómiai és kocsis sokkolók között.

Spirálsokkoló:

Gyártósoron készített élelmiszeripari termékek sokkoló berendezése. Erre a célra épített kamraszerkezeten belül a termékek spirális úton vertikális irányban haladva kerülnek lehűtésre. A hűtés oldalirányból történik. A betárolásra jellemzően gyártószalagról az alsó ponton kerül sor, míg a lehűtés végén a spirálról egy csúzdán távoznak a lehűtött termékek. Csak darabos termékek hűtésére alkalmas.

Szalagos sokkoló:

Gyártósoron készített élelmiszeripari termékek sokkoló berendezése. A termékek horizontális úton egy szalagon haladnak keresztül a sokkoló alagúton, a szalag sebessége a lehűtési igény függvényében változik. Jellemző használati területek: zöldségfeldolgozás, darabos húsáru hűtése (pl. húsgolyók), pékáru, stb.

Hasznosítási területek:

Gépipar:

Nem csak élelmiszeriparban használnak sokkoló és lehűtő kamrákat, hanem a gépiparban is, tesztelési célokra.

Tesztkamrák segítségével könnyedén és gyorsan lehet szimulálni, hogy a betárolt anyag, vagy berendezés hogyan viselkedik a –30/–40 Cº-os környezetben.